Korszerű volt, és magyar – Videoton TS3301SP TV

Videoton TS3301SP – Első rész

2008 Május 1

Ma két rossz TV-ből fogunk egy jót csinálni. A megjavított készüléket terveim szerint egy korabeli TV-álvánnyal,fotellel, TV-újsággal, egy Fisher videómagnóval és egy Commodore személyi számítógéppel együtt mint kordokumentumot és életérzés megtestesítőjét, fel fogom kínálni eladásra.

Szóval így néz ki az egyik:

sss

Ezen csak mákos képernyő van, hiába állítgatom.

sss

Ezt be sem lehet kapcsolni.

De mielőtt belevágnánk a harci feladatba ismerkedjünk evvel a maga idejében korszerű és drága (ára 27 000 forint volt, amikor az átlagfizetés 3-4000 forint körül mozgott)
készülékkel.

I. Az első hazai gyártású korszerű színes TV

Az 1970-es évek első generációs deltaképcsöves színes TV-készülékeit mint például a legendás Color Star-t több mint félmázsás súly, többszáz wattos áramfelvétel, fényerő (csak besötétített szobában lehetett élvezni a képet) és konvergenciaproblémák jellemezték. Ezenfelül gyakran meghibásodtak, évente komoly beállításokat igényeltek és sok közülük ki is gyulladt (jópár szállodatüzet okoztak ezek a készülékek). A fejlesztők ezért lázasan kutatták új szerkezetű képcsövek előállítási módjait.

A megoldás a mai is használatos Precision-In-line (PIL) típusú képcső volt. A magyar elektronikai ipar követte ezt a fejlődést, (bár magát a képcsövet először japán később lengyel importból szereztük be) és a Videoton gyár 1979-ben megindította a TS3301 SP típusú készülék sorozatgyártását.

A készülék az akkor korszerűnek számító modulrendszerű felépítésű volt. Modul alatt olyan egységet értünk amelyik mechanikusan különálló alaplemezen, elektromosan pontosan meghatározott áramköröket tartalmaz. E szerelvény forrasztás nélkül, elektromos csatlakozókon és mechanikus rögzítőkön keresztül csatlakozik a készülék többi áramköréhez.

sss

Ez egy modul (RGB)

sss

Itt csatlakozik az alaplemezhez

 

A modulrendszertől a fejlesztők azt remélték hogy:

1. Az egyes modulok kismértékű továbbfejlesztése lehetővé válik anélkül hogy a csere a készülék többi áramkörét zavarná hogyha a fejlesztett modul csatlakoztatási paraméterei megegyeznek a régi moduléval.

2. A készülék szervizelése egyszerűbbé válik, a készüléken észlelt kép, szín vagy hanghiba alapján gyorsan behatárolható hogy azt melyik modul okozza. A hibás modul cseréje gyorsan és forrasztás nélkül megoldható, anélkül hogy a készüléket szervizbe kellene vinni.

Sajnos a modulrendszerű készülékek nem váltak be, a csatlakozópontokon előforduló érintkezési hibák tömege miatt a készülékek nem voltak megbízhatóak. A gyártók a tapasztalatból okulva később visszatértek az egy fő nyomtatott áramkörhöz és az abba fixen beforrasztott esetleges
kisebb egységekhez.

A készülék a következő modulokból áll:

1. Nagyfrekvenciás alaplemezen elhelyezkedő modulok

– PM-1 tuner

– Kép-KF modul

– Hangmodul

– Szinkron modul

– P-S modul

– Y- modul

– RGB-modul

2. Eltérítő alaplemezen közvetlenül elhelyezkedő áramkörök

– sortranszformátor

– sokszorozó

– raszterkorrektor

– linearitás szabályozó

– soreltérítő végfokozat

– amplitúdó-szabályozó áramkör

– fókusz áramkör

3. Az eltérítő alaplemez moduljai

– Függőleges eltérítő modul

– Sormeghajtó modul

4. Tápegység

5. Képcsőáramköri lap

II. Elektromos felépítés

A 75 Ohmos koaxiális antennacsatlakozóról a jel…

A 75 Ohmos koaxiális antennacsatlakozóról a jel az UHF-VHF kombinált hangolóegységbe kerül. A tunerből 75 ohmos impedancián jut a KF-jel a kép KF erősítőbe, detektort és AGC fokozatot tartalmazó kép KF-modulba.

A kép-KF modul után a detektált jelet három csatornán keresztül dolgozza fel a készülék. A kép KF 13. sz. csatlakozóján keresztül az intercarrier hang-KF a hangmodulra jut, mely a KF-erősítőt, detektort és a hangfrekvenciás erősítőt tartalmazza. A hangmodulnak két kimenő csatlakozása van. Egyik kivezetésről a – lekapcsolható – hangszóró és a hangregiszter, valamint a fejhallgató felé jut a hangjel, a másik kimenetéről – mely közvetlen a hangdetektorra csatlakozik – magnófelvétel készíthető a magnócsatlakozón keresztül.

A kép-KF modulból a 12. csatlakozón kijövő összetett videójelet 1Vpp értékre való csökkentés után (a jövőben tervezett videócsatlakozó miatt volt erre szükség) az ‘Y’ feldolgozó illetve a színcsatorna modulon dolgozzuk fel.

A színcsatorna modul kimenetéről a demodulált színkülönbségi jeleket bevezetjük az ‘Y’ modulra, ahonnan a kijövő 4 jel (Y, R-Y, B-Y,G-Y) az RGB modulba jut, ahol a mátrixáramkörben összeadva azt a három szélessávú erősítővel a képcső vezérléséhez szükséges szintre erősítjük. Ezután jut a színvezérlő jel a képcső vezérelt elektródáihoz, a katódokhoz. Ezzel eljutottunk a jelcsatorna végéhez.

Az Y modulról kapja a szükséges jeleket a szinkronleválasztó is. A szinkronjelleválasztó modul a sor és képszinkronjelek szétválasztását is elvégzi, az alkalmazott IC tartalmazza a soroszcillátort és a sorfázis szabályozásához szükséges időkésleltető áramkört is. Sorfrekvenciás kimenő impulzusai a sormeghajtó fokozaton keresztül vezérlik a sorvégfokozat kapcsolótranzisztorát, a szétválasztott képfrekvenciás impulzusai pedig integrálás után a képeltérítő modulra jutnak és szinkronizálják a képeltérítés oszcillátorát. A képeltérítő oszcillátora és végerősítője egy IC-ben van egyesítve, a kimenő jel elválasztó elektrolit kondenzátorokon keresztül közvetlenül az eltérítő tekercsre jut.
A készülék tápegysége vezérelt impulzusüzemű tápegység.

 

TOVÁBB A MÁSODIK RÉSZHEZ >>




Minden vélemény számít!