Mindent szabad
Napról-napra szorgalmasan a jövő falát rakom,
alatta nem látszik az alapja,
a kőkemény beton fájdalom.
Az indulás üres telek volt, meztelen föld,
vadul kaparva ástam az alapot, nem volt más öröm,
mint amit a szerető gondoskodás üres gyomromba tölt.